A kiropraktika olyan természetgyógyászati módszer, melynek fő szakterülete a gerinc, annak nyaki, háti, derék és keresztcsonti részei, az ezeket alkotó csigolyák, porckorongok, ízületek, és különösen a gerincből kilépő idegek. A kiropraktika egyrészt azon a biológiai törvényen alapul, hogy a szervezetben megvan a gyógyulásra való képesség, másrészt azon az élettani tényen, hogy a szervezet fő vezérlő rendszere az idegrendszer, mely minden más rendszer és szerv működését irányítja, szabályozza.

A kiropraktika központi elve, hogy ha a gerinc csigolyái rendellenesen elmozdulnak és berögzülnek (ezt nevezzük subluxatiónak vagy ízületi blokknak), irritálják a kilépő idegeket, vagyis az idegrendszert. Ennek következtében az adott beidegzett izmokban, testrészekben és belső szervekben fájdalom, működési zavar, kóros állapot alakul ki. A kiropraktőr a vizsgálat során kitapintja az elmozdult csigolyákat és helyre teszi azokat. Felszabadítja az idegeket a nyomás alól, ezáltal hozzásegíti a testet a gyógyuláshoz.